Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Magyar Vöröskereszt   Keresőszolgálat   Véradó Adatbázis   Véradásszervezés   Megyei Szervezetek   Magyar Ifjúsági Vöröskereszt

Címlap Bemutatkozás Megyei Szervezet története

A Vörökereszt Hajdú-Bihar megyei története

E-mail Nyomtatás PDF

1881. május 16-án alakult meg a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete. Debrecenben az Egylet felhívása fiókegyletek létrehozására 1881. augusztus 30-án a Debrecen Újságban jelent meg. Debrecenben a Vörös Kereszt Egylet helybeli fiókja 1883. március 26-án jött létre, első elnöke Simonffy Imre polgármester volt. 1885-ben már Hajdúböszörményben is fiókegylet alakult. Ezek száma egyre gyarapodott. A hajdúszoboszlói, az egyek-csegei, a hajdúdorogi és püspökladányi fiókegyletek tagjaival együtt a megyében a Vörös Kereszt Egyletnek ebben az időben már 976 tagja volt.

A megalakult országos Egylet és annak fiókszervezetei, így a hajdú és bihar kerületek is fő feladatként azt tűzték ki, hogy esetleges háború bekövetkezésekor felkészüljenek a szükséges segélyezésre, segítség nyújtására, sebesültek ápolására. Ezért szükségkórházakat, sebesültellátó osztagokat szerveztek. A közegészségügyi állapotokat 1883-ban felmérték és értékelték. Ennek eredményeként 1886-ban a Vörös Kereszt Egylet debreceni választmányának előterjesztésére akciót szerveztek az utcák tisztítására. 1888-ban a Vörös Kereszt Egylet és a város orvosai kezdeményezésére felmerült egy mentőtársulat létrehozásának gondolata. Hamarosan az Egylet egyik fő feladata lett Debrecenben az ápolónők képzése. A munkát tovább bővítve, a vöröskereszt orvos tagjai kezdeményezték 1891. május 1-től a szegény betegek díjtalan orvosi és gyógyszerellátását.

Az I. világháború előtt a háborús kilátások során felmerülő feladatokra készült a szervezet, de programjában szerepelt az a célkitűzés is, hogy békés körülmények között intézményeket is építsen. A vöröskeresztes munka fontosságát és jelentőségét mutatja, hogy például Debrecenben az elnök maga Márk Endre polgármester volt, a választmányi tagságot pedig a város olyan köztiszteletben álló vezető polgárai töltötték be, mint például Baltazár Dezső református püspök, Kenézy Gyula első orvos-professzor, Magos György polgármester, Csanak József és Sesztina Jenő neves kereskedőházak tulajdonosai, Szentpéteri Kun Béla jogász-professzor, ifj. Magyari Imre cigány-prímás, a Simonffy család tagjai, Koszorús Ferenc alezredes, kórházparancsnok stb. A Vöröskereszt Debrecen városi szervezete a Simonyi úton és a Simonffy utcán kisegítő kórházat működtetett. 1914-ben épült meg az Auguszta Szanatórium tbc-s betegek gyógykezelésére, de a háború éveiben sebesült katonákat látott el a Vöröskereszt közreműködésével. Az időközben megalakult vöröskeresztes Hadisegélyező Hivatal a háborúval kapcsolatos jótékonysági ügyeket intézte: hadifoglyok felkutatását, levelezés megszervezését, hadiözvegyek, árvák és hadirokkantak gondozását, jótékonysági estek, koncertek rendezését.
A Vöröskereszt-Vörösfélhold Társaságok Ligája javaslatára 1921-ben életre hívták az Ifjúsági Vöröskeresztet is, melyhez 44 ország csatlakozott. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt is megkezdte működését. Ők kezdeményezték az Anyák Napjának megünneplését 1925-ben. 1926. január 3-án Földesen is alakult ifjúsági egyesületi fiók. 1930-ban már 207 ifjúsági csoport működött Hajdú-Bihar megyében, akik hazafias és egészségügyi előadásokat, foglalkozásokat, elsősegélynyújtó versenyeket, kiállításokat rendeztek . Ezek szervezésében már a községi orvos, gyógyszerész, állatorvos és ápolónő is, mint alapító tagok vettek részt. A 30-as évek második felében a Vörös Kereszt Egylet szerepet vállalt légoltalmi, szervezési és egészségügyi tevékenység megvalósításában, s ekkor már előtérbe került a véradó központok szervezése is. A második világháború okozta károk, valamint a sérültek gyógyítása, ápolása, hazaszállítása, a hadifoglyok és hozzátartozóik segítése, támogatása óriási feladatot rótt a Magyar Vöröskereszt mozgalomra. A megyei szervezet ennek érdekében természetbeni adományt gyűjtött, utcai és gyűjtőíves adományozást szervezett. A főispán Hajdú vármegye és Debrecen város nevében fordult a megye lakosságához, hogy a megyei vöröskeresztes tevékenységet támogassák. A Magyar Vöröskereszt debreceni szervezete ennek keretében alakította meg 1946. január 24-én a hadifogoly fogadó szolgálatot önkéntesek bevonásával. 1950-ben a Magyar Vöröskereszt intézményeit államosították, egészségügyi egyesületté minősítették, és csak 1957-ben kapta vissza önállóságát. A Vöröskereszt feladata a háború után a megyében is megváltozott. A viszonylagos béke
idején az általános egészségügy segítésében, az egészségre nevelés területén fejtette ki fő tevékenységét. Jelentős volt Dr. Seres Géza nagylétai körzeti orvos kezdeményezése, mely elindította a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat, amely a Vöröskereszt szervezésében országszerte elterjedt. Jelentős volt az önkéntes véradó hálózat szervezése is. A térítésmentes véradást Dr. Aszódi Lili főorvos szervező munkája révén Debrecenben kezdeményezték elsőként hazánkban. Hagyományos vöröskeresztes munka lett a polgári védelem egészségügyi alakulatának
képzése is. A tennivaló folyamatosan gyarapodott. Az egészséges életre nevelés, a megelőzési és felvilágosítási tevékenység szolgálatába bekapcsolódtak a megye orvosai és egészségügyi
dolgozói is. Megyénkben az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom megszervezése is megtörtént, de a családvédelemben, az anya-csecsemő-gyermek- és ifjúságvédelemben, valamint az
öregek gondozásában megyénk kezdeményező volt. 1981-ből ismert adatok szerint, az országosan rendezett centenáriumi megemlékezés idején, megyénk 564 vöröskeresztes alapszervezetének már 53.775 tagja volt. 1988-tól a menekültek ( romániai, boszniai) ellátása volt kiemelt feladat. Megyénk vöröskereszt szervezetei a rendszerváltást követően is aktív tevékenységet folytattak, bár a szervezet munkáján országosan is és megyei szinten is érződött az, hogy hazánk politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg is átmeneti állapotban élt. Ennek ellenére sok köztiszteletben álló és tehetős személyiség vállalta a vöröskereszt támogatását, vezetését. A megyei szervezet fő feladatai ma az új társadalmi szükségletekre épülnek: a szociális
ellátás, az ifjúság egészségnevelése, az ifjúság körében végzett humanitárius eszmék terjesztése,a véradásszervezés, mentés területén.

Tisztelettel és elismeréssel adózhatunk mindazoknak, akik a kezdetektől részesei lehettek ennek az emberbaráti, embernevelő, egészségügyi és egészségnevelési feladatokat ellátó tevékenységnek.


Összeállította:

Dr. Czeglédy Mária
a debreceni terület elnöke 1995-2013. között

Módosítás: ( 2013. július 31. szerda, 14:21 )  

IT-Nav Hungary - Webmail
http://www.veradas.hu - Adjon vért Ön is!

Közösségi oldalak